Oldal kiválasztása

XIII. Komáromi Egyetemi Napok – Beszélgetés a hallgatókat ért stresszről

„Mindenkinek van, mindenki beszél róla, mégis csak kevesen veszik a fáradságot, hogy utána nézzenek, valójában mi is a stressz.” írja Selye János: ”Stressz distressz nélkül”-könyvének a stresszről szóló fejezetében.

  1. januárban, 110 évvel ezelőtt született Selye János a  “stressz atyja”, egyetemünk névadója. Több mint 80 évvel a  “stressz” leírása után a téma aktualitását számos megfigyelés és újabb tudományos ismeret támasztja alá. Az európai unió tagországaiban végzett felmérések kiemelik például, hogy az elmúlt 10 év során a lakosságstressz  szintje nem csökkent és a stressz által kiváltott megbetegedések száma növekszik. A foglakozások és korcsoportok szerinti felmérés kiemeli, hogy a lakosság körében a 19-25 éves korosztálynál magasabb az aggódás és alacsonyabb a stressztűrés mértéke. A hosszan tartó stressz hatására mindig a „leggyengébb láncszem” szakad el, szervezetünk „gyenge pontjai” károsodhatnak betegségek kialakulásához súlyosbodásához vezethetnek.

A stresszel való megküzdésünk sikeresebb, ha ismerjük a stressz testi-lelki hatásmechanizmusát, a folyamatokat, amelyek bennünk lejátszódnak, egyéni reakcióinkat, feszültségeinket. Ezek ismeretében, hatékonyabb, egészségesebb stresszoldó és stresszkezelő technikákat, megoldásokat tudunk elsajátítani és alkalmazni és eredményességünket növelni.

„Nincs a stresszel semmi baj, nem olyasmi, amit kerülnünk kell, és törekvéseinknek nem a stresszoraink számának csökkentésére, hanem a személyünkre, egyéniségünkre szabottstressz kezelési technikák elsajátítására kell törekedniük, összpontosítaniuk. Mindenkinek gondos önvizsgálatot kell végeznie, megtalálja-e azt a stressz szintet, foglalkozást, tevékenységet, amelynél a legjobban érzi magát: a  túlzottan alacsony stressz szintet, a passzív, közömbös szinte növényszerű életet, vagy valamilyen rendkívüli szellemi, fizikai teljesítményt igénylő foglalkozást választ.

Vagy az unalomtól vagy a túlzott igénybe vételtől halunk meg.  Selye híres megállapítása – „a stresszmentes állapot csak a halál” – a teljes ingermentesség lehetetlen voltára utal.

A „Beszéljünk a stresszről” program keretében a Selye János orvosprofesszorról készült film levetítése után szakemberekkel beszélgetünk a hallgatói stresszről, az egészséges stresszkezelő technikákról.

Mindenkit sok szeretettel várunk!  Garantáltan stresszmentes program!

A beszélgetés során kérdések feltevésére is lesz mód, a kérdéseket várjuk szóban vagy írásban a helyszínen vagy az alábbi email címen: elek@stresszelek.com  2017. március 31-ig a Tárgyba kérjük feltüntetni  Beszéljünk a stresszről- kérdés.

Amennyiben a beszélgetés előtt szeretné ismereteit a stresszről kérjük látogassa meg StresszEleket a Konferencia központban  A Selye János: A stressz eredete és alapjai kiállításon. (www.stresszelek.com, http://www.ujs.sk/hu/kapcsolat/selye-janos-kiallitas.html)

Helyszín: A Selye János Egyetem Konferencia-Központja, Aula

Időpont: 2017. 04. 04. (kedd), 11:30